Edelény – ahol Borsod története kezdődik
Edelény Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi részén, a Bódva folyó völgyében, Miskolctól mintegy 25 kilométerre található. A város fekvése évszázadokon keresztül meghatározta történetét: a Bódva völgye természetes közlekedési útvonalat jelentett az Alföld, a Felvidék és Lengyelország irányába, ezért a térség már a korai történeti korszakoktól fontos találkozási és átkelőhely volt.
A mai Edelény közigazgatási és történeti karakterét több egykori település öröksége formálja. A városhoz 1950-ben csatolták Borsodot, 1963-ban pedig Finkét; a történeti források Császtát, Csebet, Lánczit és Sápot is a mai városterület múltjához kapcsolják. A város így nem egyetlen történeti település örökségét őrzi, hanem több, egykor önálló közösség történetéből épül fel.
Edelény különlegessége, hogy területén egymás mellett találhatók meg az államalapítás korának emlékei, a barokk főúri kultúra, a népi építészet, az egyházi örökség, a szőlőhegyi hagyományok és a bányászat emlékei. Emiatt a város története jóval túlmutat saját közigazgatási határain: a történelmi Borsod vármegye kialakulásának egyik legfontosabb helyszíne is itt található.
Több ezer év története a Bódva völgyében
Edelény és környéke kedvező földrajzi adottságai miatt már az őskorban lakott terület volt. Régészeti leletek kerültek elő többek között a bronzkorból és a vaskorból, valamint a kelták, gepidák, hunok és avarok időszakából. A honfoglalás és az államalapítás korának legjelentősebb helyi emlékeit a Borsodi Földvár területén tárták fel.
Borsod települést már 1108-ban említi oklevél, míg Edelény első ismert okleveles említése 1299-ből származik. Császta neve a Váradi Regestrumban már 1219-ben megjelenik.
A középkor során Edelény birtokosai között több jelentős család és történelmi személyiség is megjelent. A település történetéhez kapcsolódott többek között a Bebek család, Szapolyai János, a Rákóczi család, majd a L’Huillier és később a Coburg család. A török háborúk időszakában a település többször elnéptelenedett, majd újra benépesült.
A térség gazdaságát hosszú időn keresztül elsősorban a mezőgazdaság határozta meg, de a Bódván működő vízimalmok, a szőlőművelés és később az ipar is egyre fontosabb szerepet kapott. A 19. században a Coburgok cukorgyárat létesítettek Edelényben, majd a helyi barnaszén kitermelése és a bányászat fejlődése jelentősen átalakította a település gazdaságát és társadalmát.
Borsodi Földvár – a történelmi Borsod vármegye névadó helye
Edelény egyik legjelentősebb történelmi értéke a Borsodi Földvár, amely nemcsak helyi, hanem országos jelentőségű régészeti emlékhely.
A Bódva fölé emelkedő természetes magaslaton létrehozott vár a történelmi Borsod vármegye első ispánsági központja és esperesi székhelye volt, a körülötte kialakult Borsod település pedig a vármegyének is nevet adott. A mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nevében tehát ma is tovább él ennek az edelényi városrésznek az öröksége.
Az államalapítás korában létrehozott várak a királyi vármegyerendszer központjai voltak. Innen irányították a közigazgatási, bíráskodási, adóztatási és katonai feladatokat, élükön a király által kinevezett ispán állt.
A Borsodi Földvár ezért nem egyszerűen egy hajdani erődítés maradványa: Magyarország államalapítás kori közigazgatási rendszerének egyik meghatározó emlékhelye.
A Borsodi Földvár régészeti feltárása
A vár tudományos jelentőségét különösen az 1987 és 1999 között végzett régészeti feltárások mutatták meg. A kutatásokat Wolf Mária régész vezette, és az ásatások eredményei alapvetően módosították az államalapítás kori ispánsági várakról kialakult korábbi elképzeléseket.
A feltárás során nemcsak az ispánsági vár szerkezetét vizsgálták. Előkerült:
• egy 10. századi magyar település,
• számos lakóépület és kemence,
• gazdálkodásra és kézművességre utaló lelet,
• templomok és temetkezések nyomai,
• az Árpád-kori ispánsági vár maradványai,
• valamint Borsod késő középkori történetének emlékei.
A kutatás különösen jelentős eredménye volt annak igazolása, hogy az ispánsági vár sáncai nem egyszerű, faszerkezettel megerősített földtöltések voltak. A régészeti megfigyelések alapján a várfal lényegében földdel feltöltött, nagyméretű faszerkezetből állt, amelynek külső oldalát agyaggal is védték.
A vár alatt egy korábbi, 10. századi település maradványait is sikerült feltárni. A kutatások szerint ez a település tűzvészben pusztult el, és területére a 10. század végén–11. század elején épült rá az ispánsági vár.
A Borsodi Földvár feltárása ezért a magyar honfoglalás és államalapítás korának kutatásában is kiemelkedő jelentőségű.
A L’Huillier–Coburg-kastély – Edelény barokk öröksége
Edelény másik meghatározó történelmi jelképe a L’Huillier–Coburg-kastély, Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyegyüttese.
A kastély építtetője L’Huillier János Ferenc báró volt. Az épület különleges értékei közé tartoznak az emeleti termeket díszítő rokokó falképek, amelyeket Lieb Ferenc készített a 18. század második felében.
A kastély és környezete nagyszabású felújításon esett át, amelynek során megújult a kastélypark és a Holt-Bódva környezete is. Ma az Edelényi Kastélysziget a város egyik legismertebb turisztikai attrakciója.
A történelmi épület, a park és a vízzel körülvett környezet együtt olyan kulturális helyszínt alkot, amely Edelény arculatának és turisztikai vonzerejének egyik meghatározó eleme.
Borsodi Tájház – a Bódva-völgy népi kultúrája
A Borsodi Földvár szomszédságában található Borsodi Tájház a térség népi kultúráját, életmódját és építészeti örökségét mutatja be.
A tájház gyűjteménye a helyi néprajzi értékek őrzését és bemutatását szolgálja, és a Borsodi Földvár régészeti feltárása során előkerült leletek egy részének is helyet ad.
A Földvár és a Tájház közelsége különleges lehetőséget kínál arra, hogy a látogató egyetlen helyszínen ismerkedjen meg az államalapítás korának történetével és a későbbi évszázadok falusi életével.
Bányászati örökség
A bányászat a 19–20. században Edelény gazdaságának és társadalmának meghatározó részévé vált. A helyi barnaszén kitermelése először az ipari fejlődést segítette, később pedig generációk számára biztosított megélhetést.
A bányászmúlt ma már történelmi örökség, amelyet a város Bányászati Bemutató Központja, emlékhelyei, hagyományőrző közösségei és rendezvényei őriznek.
A bányászat emlékezete ma is része Edelény identitásának.
Borsodi Tájház – a Bódva-völgy népi kultúrája
A Borsodi Földvár szomszédságában található Borsodi Tájház a térség népi kultúráját, életmódját és építészeti örökségét mutatja be.
A tájház gyűjteménye a helyi néprajzi értékek őrzését és bemutatását szolgálja, és a Borsodi Földvár régészeti feltárása során előkerült leletek egy részének is helyet ad.
A Földvár és a Tájház közelsége különleges lehetőséget kínál arra, hogy a látogató egyetlen helyszínen ismerkedjen meg az államalapítás korának történetével és a későbbi évszázadok falusi életével.
